A trianoni b�keszerz�d�s az I. vil�gh�bor�t Magyarorsz�g (mint az Osztr�k–Magyar Monarchia egyik ut�d�llama) �s az Antant (Nagy-Britannia, Franciaorsz�g, Olaszorsz�g) k�z�tt lez�r� b�keszerz�d�s, amely t�bbek k�z�tt meghat�rozza Magyarorsz�g �s Ausztria, Rom�nia, valamint az �jonnan l�trej�tt Csehszlov�kia �s a Szerb-Horv�t-Szlov�n Kir�lys�g �j hat�rait. (Ausztria hat�rair�l emellett a St.Germain-i b�keszerz�d�s is rendelkezik.) A trianoni b�keszerz�d�s az I. vil�gh�bor�t lez�r� P�rizs k�rny�ki b�keszerz�d�sek rendszer�nek r�sze.

A szerz�d�s Magyarorsz�g (Magyar Kir�lys�g) �j hat�rainak meg�llap�t�sa mellett korl�tozta a magyar hadsereg l�tsz�m�t (35 000 f�ben), megtiltotta l�gier� �s neh�zfegyverek tart�s�t. Tartalmazta az akkor l�trej�tt N�psz�vets�g alapokm�ny�t is. 1920. j�nius 4-�n �rt�k al� a Nagy Trianon-kast�lyban (egyes - t�ves - forr�sok szerint a Kis Trinanon-kast�lyban), a franciaorsz�gi Versailles-ban. A szerz�d�st nem �rta al� a szint�n az Antanthoz tartoz� USA, amely akkor nem lett a tagja a N�psz�vets�gnek. Az USA �s Magyarorsz�g k�s�bb Washingtonban k�t�tt b�k�t: ez a N�psz�vets�gre vonatkoz� cikkelyek kiv�tel�vel sz� szerint megegyezik a trianonival.

A magyar deleg�ci�t a t�rgyal�sokon gr�f Apponyi Albert vezette. Szigor� �rtelemben vett t�rgyal�s nem folyt, az Antant k�pvisel�i fogadt�k a magyar k�ld�tts�get, �s egyszer�en k�z�lt�k vele a felt�teleket. Ezut�n �tvett�k a magyar �ll�spontot tartalmaz� dokumentumokat, majd p�r nap m�lva - l�nyeg�ben an�lk�l, hogy figyelembe vett�k volna a magyar �rveket - k�z�lt�k a d�nt�st. Az �j hat�rokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai eln�k �ltal megfogalmazott nemzeti elv alapj�n jel�lt�k ki. Ett�l azonban t�bb esetben, strat�giai, gazdas�gi, k�zleked�si stb. szempontokra hivatkozva elt�rtek. P�ld�ul az �sszes az �j hat�rral p�rhuzamos �t �s vas�t a hat�r t�loldal�ra ker�lt (f�leg katonai okokb�l). P�ld�ul az Arad-Nagyv�rad-Szatm�rn�meti �t �s vas�t, a Csall�k�z (a megmaradt, �sszek�t� utak n�lk�li sugaras szerkezet m�ig a magyar k�zleked�s egyik gondja). �gy ker�ltek egybef�gg� magyar lakoss�g� t�mb�k is a hat�r t�loldal�ra (Csall�k�z a teljes D�l-Felvid�kkel, a Partium, Sz�kelyf�ld, a D�lvid�k �szaki r�sze), noha legt�bbsz�r ki lehetett volna jel�lni megfelel� hat�rt. A magyar t�rgyal�si strat�gia sem volt kompromisszumk�sz: a teljes integrit�st c�lozta, ahelyett, hogy a magyar lakoss�g� hat�rmenti ter�letek megtart�s�ra t�rekedett volna. R�szben ez�rt is hagyt�k figyelmen k�v�l. Nem ragaszkodott a wilsoni elveknek megfelel� helyi n�pszavaz�sok ki�r�s�hoz sem.

A szerz�d�st v�g�l a l�nyeg�ben erre kinevezett Simonyi-Semadam S�ndor korm�ny�nak k�ld�ttei, Drasche-L�z�r Alfr�d rendk�v�li k�vet �s Ben�rd �goston, n�pj�l�ti miniszter �rt�k al�. A szerz�d�st az 1921. �vi XXXIII. t�rv�nycikkel iktatt�k be a magyar jogrendszerbe, ez volt az egyetlen magyar t�rv�ny, amely fekete keretben jelent meg.